Lelki Percek május 30 –án Marcis Lászlóné tanárnővel

A tanárnő Pünkösd Ünnepe köré szőtte a Lelki Percek gondolatait.

Az evangélium szerint Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek, majd lángnyelvek jelentek meg, amelyek szétoszlattak és leszálltak az egybegyűltekre.

Közeledik keresztény egyházunk születésnapja, Pünkösd Ünnepe.

Pünkösd a húsvéti időszak záró ünnepe a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg, húsvét után az ötvenedik napon teljesedett be. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása, ez a kiáradás. A Szentlélek ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára. Pünkösdöt így, a keresztény egyház születésnapjának is tartják.

A kiáradó Szentlélek szimbóluma a fehér galamb, amely légies mivoltában a szabadon áramló, tiszta lélek határtalanságát és az újrakezdés, az új és békés élet reményét is tükrözi.

Pünkösdhöz – kiemelt ünnep lévén – számos népszokás kapcsolódott a régi időkben.

A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor gazdag bortermés várható. Ugyanakkor a pünkösdi eső rossz előjelnek számított, egy mondás szerint a „pünkösdi eső ritkán hoz jót”.

A néphit szerint a pünkösdi harmatnak gyógyító -, varázsereje van. Ezért egyes helyeken pünkösdkor harmatot szedtek, amit a szembaj és szeplő ellen használtak orvosságként. A Pest megyei Turán a falon függő szentkép elé pünkösdkor virágokat tettek, például vadbodzát. Ha valaki beteg volt a házban, ebből főztek neki teát.

Hasonlóan más ünnepekhez, pünkösdkor is tiltották az állatok befogását, és a kenyérsütést.

Pünkösdi királyválasztás

A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezen túl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Pünkösdi királynéjárás

Eredetileg négy (később több) nagyobb leány körbevitt a faluban egy ötödiket. Ő volt a legkisebb, a legszebb. Énekeltek, és jókívánságokat ismételgettek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.