Lelki Percek március 7-én Sinkovics Tünde Mária tanárnővel
A tanárnő a következő mondattal kezdte az e heti Lelki Perceket.
Imádkozzunk a Világ Békéjéért, a Béke Királynőjéhez, Égi Szűz Anyánkhoz, Ferenc pápa felhívása szerint. A háború rengeteg békétlenséget szül az emberek között. De lehet békétlenség a világban épp úgy, mint a családban, és a szívünkben egyaránt. Törekedjünk a jóra, a harmóniára.
Egy kedves történetet mesélt el a gyerekeknek.
„Volt egyszer egy festő, aki nagyon sok bűnt követett el életében. Egy napon súlyosan megbetegedett, és betegsége alatt egy látomása támadt. Az égi bíró elé vitték, ahol egy seregnyi démon pedig hangosan sorolta a vétkeit, egy csapat angyal pedig azt bizonygatta, hogy a jóságból is kivette a részét és megérdemli a bűnbocsánatot. A bíró úgy döntött, hogy mérlegre teszi az érdemeket és a bűnöket, és annak alapján hozza majd meg az ítéletet, hogy melyiknek nagyobb a súlya. El sem tudjátok képzelni a démonok örömét ennek hallatán, mert ők rögtön előhoztak egy iszonyúan vaskos és piszkos könyvet, amelyben minden rossz fel volt jegyezve, amit a festő életében elkövetett. A jóság műve természetesen sokkal szerényebb volt, és a festő lelke a legrosszabbra számíthatott. Az egyik angyal odasúgta neki, hogy menjen azonnal a Kegyelmek Anyjához, aki a bíró mellett ült, és kérje meg, hogy amikor majd a mérlegre teszik az érdemek könyvét, tegyen valamit, hogy a mérleg ne az ördögök javára billenjen. A bűnös sírva folyamodott a Szent Szűzhöz, ő pedig leszállt a trónról, és felült a mérlegnek arra a tányérjára, amelyiken a festő jótetteinek könyve volt. És íme, a mérleg nyelve máris átbillent erre az oldalra, amely olyan súlyos lett, hogy a másik oldalon lévő könyvet elhajították, egyenesen a démonok közé, akik sarkon fordultak és visszatértek a pokolba. Amikor a festő meggyógyult és visszanyerte az erejét, az első dolga volt, hogy elmenjen gyónni. Életének hátralévő részében mindig csak jót tett, szerette a Szűzanyát és másokat is elvezetett hozzá azzal, hogy elmesélte a látomását.”
…életének hátralevő részében mindig csak jót tett, szerette a Szűzanyát…
