Lelki Percek 2024. március 4–én Tóth Krisztina tanárnővel

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Jézus olyan kanyarokat ismer, amelyekről te még soha nem hallottál, olyan utakat készít, amelyekről nem is álmodtál, csodákat visz véghez ott, ahol nem is képzelted volna. Nem véletlenül Út a neve. Több van annál, amit látunk, érzünk, képzelünk, és mindig van szárazföld előttünk. Mindig ott vár rád a Vörös – tenger útja. Valószínűtlen módon. Dagadhatnak a hullámok, de hinned kell : a Szeretet mindig megtalálja az utat hozzád.

Amikor nem látunk mást, csak a fájdalom végtelen hullámait, ameddig a szem ellát, olyankor kísért meg a kétségbeesés. A reménytelenség olyankor kerekedik felül, amikor a múlt fájdalma teljesen elönti a jövőt.

És amikor úgy érezzük, elveszett minden remény, pontosan akkor kell megkérdezni : ”Hol van a remény?”. Reménykedhetsz tervekben, elvárásokban, álmokban, eredményekben, a munkahelyedben, a bankszámládban, a gyógyszereidben, az emberekben, az idővonaladban, de ezek közül bármelyik elsétálhat, füstbe mehet, eltűnhet, magával viheti a reményedet.

Isten nem arra szánt bennünket, hogy bármiben is reményt találjunk ezen a világon, igazából el kell veszítenünk a reményt minden földi dologban.

Kérdezd meg: „Hol van a reményem?” – és érezni fogod a válaszban, rejlő megkönnyebbülést : a remény soha nem vész el, mert maga a Remény soha nem veszít téged szem elől. Isten az, aki egyre hangoztatja az édeni kérdést: „Hol vagy?” Mindig a remény az egyetlen állandó, amelyre számíthatsz, mert számíthatsz arra, hogy Jézus mindig veled van.

Valahányszor úgy érezzük, hogy elszakadtunk Isten közelségétől a nagyböjti időszakban, nézzünk fel Jézusra a kereszten, és tapasztaljuk meg, hogy az Ő szeretete átmos bennünket!

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Forrás: https://777blog.hu/